Ha nyáron napégéstől szenvedünk, vagy télen kiszárad a bőrünk, jó hogy ha kéznél van egy krém, amellyel pótoljuk a vízveszteséget. De hogyan működnek a hidratáló krémek?
A bőrünk környezettel közvetlenül érintkező rétegét felhámnak vagy latinul epidermis hívjuk, amely már önmagában is több szintből tevődik össze. Ha rápillantunk a bőrre, akkor a felhám legfelső szintjét láthatjuk. Ez nem más, mint egy szaruréteg, amely szerkezetét tekintve olyan, mint egy 15-20 tégla vastagságú tűzfal. A téglák igen ellenálló fehérjékből, a köztük lévő “habarcs” pedig lipidekből áll. A bőr felületén még más lipidekkel is találkozhatunk, amit a felhám faggyú mirigyei termelnek (sebum).
A "habarcs" az alábbi összetevőkből áll, amelyek aránya közel azonos:
-
ceramidok
-
koleszterin
-
szabad zsírsavak
A faggyú összetevői:
-
zsírok 45-50%,
-
viaszok 25%,
-
szkvalén 12%,
-
zsírsavak 10%,
-
koleszterin észterek <5%
A szaruréteg (stratum corneum) egy fizikai védvonal, ami meggátolja, hogy a bőrön keresztül kontroll nélkül szabadon ki- és beáramolhassonak kórokozók, víz vagy más anyagok. Ez a bőr mélyebb rétegeiben tárolt vízre is vonatkozik: a bőr vízkészlete így nem tud elpárologni.
Mi történik, mikor száraznak érzed a bőröd?
Ha a falazat megsérül a nagy meleg, sebek és sérülések, száraz levegő vagy például leégés miatt, akkor a védőfal határsorompója felnyílik és a mélyebb rétegekben tárolt víz kipárolog a fal repedésein.
Fürdés után is, érezheted, hogy száraz és viszket a bőröd. A nagyon erősen habzó tisztítószerek, mint például a folyékony tusfürdők is kimossák a bőr természetes zsírjait, lipidjeit. A téglák pedig ott maradnak szabadon kötőanyag nélkül. A testünket határoló tűzfalat meg kell javítani, a repedéseket be kell foldozni. Az egészséges bőr önmagát természetes módon javítja. A szaruréteg folyamatosan hámlik és ott van alatta a következő új réteg. A felhám megújulása azonban hetekben mérhető folyamat. Szükség lehet azonnali beavatkozásra és erre szolgálnak az ún. hidratáló krémek. Ezek a kozmetikumok a megsérült téglafal habarcsát pótolják ún. emollient anyagokkal. A kozmetikai terminológia szerint ezek a bőrt simává és puhává tevő hatóanyagok.
"Jó Fiúk" - Ismered meg a hidratáló krémek néhány varázs alapanyagát!
szkvalén, ceramidok, jojoba olaj, méhviasz, kakaóvaj, shea vaj, hylauronsav
Ha ezeket a szavakat látod az összetevők között, akkor a homlokodra csaphatsz, hogy persze, ilyen anyagok keveréke alkotja a bőr lipidjeit. A krém hidratáló tulajdonságú, mert a bőr védőfalának habarcsát visszapótolja és nem engedi, hogy az ott tárolt víz megszökjön a repedéseken. A bőr egészséges állapotát igyekszik visszaállítani és beszigetelni a repedéseket.
Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy igyunk elég vizet, hogy a bőr vízkészleteit is rendszeresen feltöltsük.
Figyeljünk a "Rossz Fiúkra" is!
ásványi olaj, mineral oil, paraffin, petrolátum, vaselin
A hidratáló krémben lehetnek olyan mesterséges anyagokat is, amelyek ott összefüggő vízzáró filmet képeznek, és így szintén meggátolják, hogy kiszáradjon a bőr. Ezek is hatékonyak, de kellemetlen zsíros érzést hagynak maguk után. A legnagyobb probléma velük azonban az, hogy nem elég tiszták, és "szennyezésként" aromás szénhidrogéneket is tartalmaznak. Erről bővebben itt olvashatsz.
Összefoglalva
Használjunk gyengéden tisztító szappanokat, amelyek nem szárítják ki a bőrt. Ha mégis szárazzá válik a bőrünk az extrém időjárás, a száraz hideg vagy a nagy meleg, leégés vagy valamely bőrsérülés esetén, használjunk natúr hidratáló krémeket és pótoljuk a természetes lipideket a bőrön. A hidratáló krémek még sok egyéb hasznos összetevőt is tartalmazhatnak, mint például gyulladásgátló vagy kondicionáló gyógynövények kivonatai. Kerüljük azonban a vegyszert és kőolaj származékokat tartalmazó termékeket.
Források:
Compund Inteset - The Chemistry of Moisturiseres - http://www.compoundchem.com/2015/07/21/moisturisers/
